Macska története (forrás: Wikipédia)

Körülbelül 8000 évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, teljes háziasítása mintegy 4000 éve Egyiptomban történt.. Számos fajtája és színváltozata létezik. Természetes mutációk révén csupasz  farok nélküli változatait is kitenyésztették. A macskák több mint százféle hangjel és testbeszéd segítségével kommunikálnak, mint például nyávogás ("miaú"), csiripelés, dorombolás, fújás, morgás. A lovakhoz  és más háziállatokhoz hasonlóan a macskák is képesek vadon élve fennmaradni. Az önállóan élő macskák gyakran kisebb kolóniákat alkotnak. Az állatvédők beszámolói szerint azonban hosszú távon csak igen kevés példány képes gazdátlanul életben maradni, többségüket elpusztítják a járművek, a ragadozók, az éhség, az időjárás viszontagságai és a betegségek. Ezért számos országban, köztük hazánkban is a macskák és más háziállatok elhagyása, illetve otthonukból való szándékos eltávolítása (bántalmazásukhoz hasonlóan) büntetendő.

A macska sok kultúra legendáiban és mítoszaiban tölt be jelentős szerepet, az egyiptomiak, a kínaiak és a vikingek ősi történeteiben is szerepel. Általában tisztelik, de olykor becsmérlik is.

Az isteni macskák
Az ókori Egyiptomban mintegy 2500 évvel ezelőtt, a macskákat istenként tisztelték. Egyiptom hatalmát a Nílus-völgyi területek termékenysége alapozta meg. A magtárakban tárolt szemes terményt a macska óvta a rágcsálóktól és az ott menedéket kereső kígyókat is ártalmatlanította. Egyiptomon kívül az ókori görögök és rómaiak is hasonlóan tisztelték és elismerték a négylábú nyávogókat.

Boszorkányüldözés és égetés
A kereszténység elterjedésének idején az egyház erőteljesen lépett fel a macskák ekkora becsben tartása ellen, mivel pogány szokásnak tartották. Elterjedt az a hit, hogy az ördög és a boszorkányok a macska alakját öltik magukra. Emiatt a középkorban sok macskát égettek meg vagy pusztítottak el különféle módszerekkel. Mindez a patkányok és az egerek tömeges elszaporodásához vezetett, ezek az állatok pedig különféle járványos megbetegedéseket terjesztettek. Az egyház szándéka ellenére az emberek újra felismerték a macska, áldásos tevékenységét, a macska tartása egyre természetesebbé vált. Sok uralkodó, pápa és bíboros kedvenc állata volt a macska népszerűsége ismét egyre nőtt. 

 A macskák viselkedése nagyon érdekes!

 Leugrás, felugrás, mászás és a karmok!

Leugrás: A macskák nagy magasságból leugorva sem sérülnek meg. Rugalmas csontvázuk és puha talppárnáik fékezik a földet érés megrázkódtatását. A farok a fej és a lábak helyzete nagyon fontos az egyensúlyozásban.

Felugrás: Méretükhöz képest a macskák magasabbra tudnak ugrani, mint az ember. Hátsó lábukkal és mancsukkal, jól elrugaszkodva ülő helyzetből is képesek ugrani.

Mászás: A macskák kitűnően másznak. Karmaik és talppárnáik durva felszíne segítségével kapaszkodnak.

A karmok élesítése: A macskák éles karmukkal ölik meg az áldozatot, és karmaikat használják a mászás során is. A karom mindig éles marad, külső burkát időnként levetik. A macskák gyakran kaparják a fák kérgét vagy más kemény felületet, hogy segítsenek eltávolítani a külső burkot.

Macskakarom: Nemcsak fegyver, nélkülözhetetlen szerszám is a macska borotvaéles karma. Fára mászik, fog vele. A gazda legnagyobb bánatára, a cica karma íróeszközként is szolgál, amellyel bizony otthagyhatja névjegyét a lakás bútorzatán.

Vadászat!

Becserkészés: A macskák órákig tudnak várni a zsákmányra. Amikor a macska észreveszi a lehetséges áldozatot, becserkészi azt. Fejét alacsonyan tartva, testét és farkát szinte a földön vonszolja, füleit hátra sunyja. Csendesen közelít az áldozat felé.

Megmerevedés: Amikor a macska áldozata közelébe kerül, szinte megmerevedik és a megfelelő pillanatra vár a végső roham előtt, amely ugrás közelbe hozza. Testének alsó fele felemelkedik, és elkezd egyik oldalról a másikra lengeni a farka.

A roham: Végül az áldozatra ugrik, mellső mancsával leszorítva azt. Az áldozat gyakran csak egy levél vagy más kicsi tárgy, de ha állatról van szó, nyakának hátsó részére csap.

Támadás és barátság!

Támadás: A macska agresszíven viselkedik, ha más macskák vagy kutya fenyegeti. Háta felpúposodik, farka mereven feláll, szőre felborzolódik. Ezzel nagyobbnak tűnik és elriasztja az ellenséget. (Bár nem mindig jön be...)

Félelem: A megfélemlített macska elmenekül, amint lehetséges, ha az ellenség sarokba szorítja. Szemével keresi a menekülési utat, de mancsát figyelmeztetően felemeli, kész támadni, ha az ellenség megközelíti.

Barátság: A macskák barátságosan üdvözlik egymást, orrukat és bajuszukat megérintve, homlokukat szagolgatják, ahol a szagmirigyek találhatók.

Mosakodás!

Az arc és a fülek tisztítása: A macskák mellső mancsaikkal mosakodnak. Mancsát nyalogatva, hogy nedves legyen, mielőtt körbetörli a fülét, a fejét, az arcát és a szem környékét. Ezt a műveletet többször is megismétli, mancsával megtisztítva fejének egyik, majd másik oldalát.

A test oldalának tisztítása: Amikor oldalát tisztítja a macska egyik oldalára dőlve nyújtózik el.

A hátsó test tisztítása: A macskák csaknem kétrét hajlanak, hogy hátsó lábaikat és farkuk végét megtisztítsák. Testüket úgy csavarják meg, hogy egyik lábukat a levegőbe emelve is egyensúlyban tudják tartani magukat. Érdes nyelvüket fésűként használva tisztítják meg a bundájukat.   

Fűevés!

A macskák gyakran esznek füvet, ami segíti az emésztésüket. Miközben mosakodnak, szőrt nyelnek. Gyomrukban szőrcsomócskák képződnek. A fő hánytatóként szolgál, segít eltávolítani a szőrgalacsinokat.

Alvás!

A macskák sok időt töltenek alvással, gyakran furcsa helyzetben alszanak. A macskák csak akkor alszanak mélyen, ha biztonságban érzik magukat, máskülönben szinte azonnal felébrednek.

Hogyan dorombol a macska?

A macskák dorombolása nem tökéletesen felderített terület. A legtöbbször akkor dorombol a macska, amikor nyugodt, elégedett, ellazult állapotban van. Akkor a "berregés" azt fejezi ki, hogy békében van a világgal és környezetével. A dorombolás mikéntjére két fő elmélet született. Az első (és valószínűbb) az, hogy a hang a gégében keletkezik, a hangszalagok megfeszítése és elernyesztése révén, kilégzéskor és belégzéskor egyaránt. Vagyis a levegő megrezegteti a szalagokat a tüdőbe bemenet és távozás közben is. A hangszalagokhoz haladó idegek másodpercenként húsz-harminc megfeszülést-elernyedést váltanak ki.

Dorombolás!

A dorombolás általában örömet és elégedettséget jelent. A dorombolás könnyen megkülönböztethető a mély morgástól, amivel a macska a behatolókat fogadja. Dorombolásuk több dolgot jelenthet. Elégedettségüket, ill. anyamacska ezzel komunikál, külömbözteti meg kölykeit.

Nyávogás!

A nyávogás több hangból áll, de alapjában véve figyelem felkeltésének szándékát jelzi.

A hangok skálája széles:
- rövid, magas hangú nyávogással a macska a gazdáját keresi
- hangosabb, kitartó nyávogással kéri, hogy nyissuk ki az ajtót, vagy etessük meg
- kellemetlen helyzetben dühös, hangos nyávogással jelez.

Hallás!

A zsákmányszerzés során a hallás sokkal fontosabb, mint a szaglás. Hallásuk felülmulja a kutyákét.